uabooks.top

4.

rész

A szervetlen anyagok

és tulajdonságaik

Ebben a fejezetben az egyszerű anyagokról, fémekről és nemfémes anyagokról, valamint vegyületeikről mélyítitek el ismereteiteket. Kiemelt figyelmet kapnak a fémes és nemfémes elemek atomszerkezetének jellegzetességei, ennek alapján tulajdonságai, valamint előfordulásuk a természetben. Ezenkívül megismerkedhettek a fémek és ötvözeteik alkalmazásával, tájékozódhattok az ásványi műtrágyákról és a szilikátiparról.

E téma tananyaga segít nektek:

felidézni a nemfémes elemek elhelyezkedését a periódusos rendszerben;

elképzelést alkotni a nemfémes elemek természetben való elterjedéséről; összefoglalni a nemfémes elemek atomjai és ionjai elektronszerkezetének sajátosságait.

A nemfémes elemek és elterjedésük a természetben. A nemfémes elemek a periódusos rendszer III-VIII. csoport főcsoportjaiban

helyezkednek el vagy a hosszú változat jobb felső sarkában¹:

Bár a nemfémes elemekből kevesebb van (jelenleg tizennyolc nemfémet ismerünk), a természetben elterjedtebbek a fémeknél. Ezek alkotják az egész légkört (nitrogén, oxigén, nemesgázok), a vízburkot (oxigén, hidrogén), nem beszélve a bennük feloldódott anyagokról. A litoszféra csaknem 90 kémiai elemet tartalmaz, mégis a nemfémes elemek gyakorisága nagyobb, mint a fémes elemeké. A földkéreg (különösen a külső rétege) tömegének majdnem a felét főleg az oxigén- és a szilíciumelemek vegyületei alkotják. A földkéreg külső rétegében a fémelemekkel együtt nagy mennyiségű ásványi anyagot képeznek (24. ábra).

¹ Az egyes rendszámú elemet, a hidrogént az első és a hetedik csoportba helyezték el.

Az emberi test is főleg nemfémes elemekből áll (oxigénből, hidrogénből, szénből, nitrogénből, foszforból és kénből).

A kémiai elemek elterjedését az adott elem atomjainak száma és a többi elem atomjai meny-nyiségének összehasonlításával becsülik meg.

Az elem atomjai számának arányát az adott közegben levő összes atom számához viszonyítva az adott elem atomi arányának nevezik.

Az atomi arányt százalékban fejezik ki (25. ábra).

A nemfémes elemek atomjai és ionjai. Az

atomok külső energiaszintjének elektron-szerkezetét figyelembe véve szinte minden nemfémes elem a p-elemekhez tartozik, kivéve a hidrogént és a héliumot, ezek s-elemek.

Hány elektron található a nemfémes elemek atomjainak külső energiaszintjén? Hozzatok fel példákat.

A nemfémes elemek jellemzője, hogy atomjaik nem adnak le, hanem felvesznek elektronokat a külső energiaszint p-elektronhéj telítettségéhez, a nemesgázszerkezet kialakításához. Ennek eredményeként anionok képződnek:

írjátok fel az oxigénatom ionná való átalakulását a részecskék elektronszerkezeti képletével.

Érdekes

tudnivaló

A világegyetem leggyakoribb eleme a hidrogén (atomi aránya 92%), a második leggyakoribb elem a hélium (7%)

A nemfémes elemek anionja a fémes elemek kationjával bináris ionos vegyületeket alkotnak:

bázisképző és amfoter oxidokat

Nevezzetek meg olyan nemfémes elemet, amely nem csak aniont, hímem kationt is alkot.

Több anyag molekulái (H₂, HF, CO₂, H₂SO₄, C₂H₅OH stb.) tartalmaznak nemfémes elemek atomjait, közöttük azonban kovalens kötés található.

Hasonlítsátok össze a hidrogénmolekulában és a széndioxidban található kovalens kötést.

ÖSSZEFOGLALÁS

A nemfémes elemek a periódusos rendszer 111-V111. csoport főcsoportjaiban helyezkednek el. Előfordulásuk a természetben gyakoribb, mint a fémes elemeké.

A kémiai elemek elterjedését az elem atomi arányával jellemzik, ami az adott elem atomjainak száma és a többi elem atomjai mennyiségének aránya az adott közegben.

A nemfémes elemek atomjai elektronfelvételre képesek, eközben anionokká alakulnak.

102. A periódusos rendszer melyik csoportjában (vagy csoportjaiban) található a legtöbb nemfémes elem, és melyikben a legkevesebb?

103. Az internet vagy más információforrás segítségével készítsetek rövid ismertetőt a fluor, a jód és a foszfor szerepéről az emberi testben.

104. Határozzátok meg, milyen szerkezete van - molekuláris vagy ionos - az alábbi képletű vegyületeknek: LiCl, HC1, NaH, Na₂S₁ MgO, CO, NF₃, CaF₂?

105. A litoszférában minden 58 oxigénatomra 19,6 szilíciumatom jut (25. ábra). Számítsátok ki az oxigén és a szilícium tömegarányát a földkéregben.

106. Az X elem két bináris vegyületet is alkot a kénnel, melyben III és V vegyértékkel szerepel. A kén tömegaránya ezekben a ve-gyiiletekben 1: 1,323. Határozzátok meg az X elemet és írjátok fel az említett képleteket.

Ez a tankönyv anyaga Kémia a 11. osztály számára Pavlo Popéi